2010. augusztus 31., kedd

Step by step - clay orchidea

Ez az élő orchidea fotója, aminek a segítségével alakítottam ki agyagból az én verziómat. Ez a virág nem új munkám, csak készültek róla fázisképek, ezért ennek a megalkotásának a menetét is meg tudom mutatni.










Ezt is a közepénél kezdem, minden virágszirom eköré épül egy vékony drótszálra. Egy szirom mindig eltér a többitől méretében, formájában, sokszor színében is, mindig ezzel kezdem.










Ezt a középső szirmot vágom ki elsőként, majd formázom, formára igazítva hagyom száradni pár órát, ezután tudom szinezni, pöttyözni, miután már kissé megkeményedett a levegőn. Közben minden szimon erezetet is kialakítok.










A következő lépésben felragasztom a fő szirmot a drótra a virág bibéjére. Közben vagy ezután a többi szirmot is kiszabom, kicsit ezeket is hagyom száradni formázás után.










Színezés, mintázás után ezeket is felapplikálom a kicsi drótszárra. Ezt a rövid drótszárat ezután bevonom zöld agyaggal.










Kezdhetem kiszabni, formára igazítani a leveleket is. A száradási idő több óra, de sokszor csak másnap használom fel, addigra veszti el a hajlékonyságát. A száraknak is több órán át kell száradniuk, hogy a kis virágfejeket bele tudjam illeszteni és ott maradjanak. Ha puha még az agyag, akkor kifordul a virág a súlya miatt. No, ez nem nagy súly, de a száron egy pici darab agyag tartja csak, ehhez eléggé meg kell szilárdulnia az agyagnak a száron.










A leveleknek is előkészítem a szárát, majd felillesztem rá a leveleket.










A levélszárak drótját is bevonom agyaggal, és hagymahéjszerűen bevonom ahogy az élőn látom.










Kis szint is kap a szár, hogy élethűbb legyen. A virágszárakra felkerülnek a virágfejek és a levelek is.










A szárakat is bevonom a zöld agyaggal, fehér hagymahéjat is kapnak. Ezután még színezem, árnyalom, hogy minél élethűbb legyen. Készítek még légzőgyökereket is. Már csak be kell ültetni egy megfelelő cserépbe, kaspóba. Íme a végeredmény:




2 megjegyzés:

Ha van véleményed, kérdésed, kérlek írd ide!