Az alábbi képeken bemutatom, hogyan készítem el a virág másolatát aprólékos, precíz kézimunkával levegőn száradó modellező agyagból.
A japán modellező agyag eredetileg fehér, jól gyúrható gyurma, amely már munka közben is szárad.
Művész olajfestéket használok az alapszín eléréséhez. Ezt egyszerűen belegyúrom a rugalmas, képlékeny agyagba.
Jól eldolgozom benne a színt szép egyenletesre.
Kisebb szirmu virágokhoz ennyi talán elég is lesz. Néhány centi hosszú vékony drót kell még az induláshoz.
Mindig a virág közepénél kezdem, egy pici darabból megformálom a bibeoszlopot ráigazítva a drót végére.
Sok virágot tanulmányozok, ha tudom élőben, de fotón gyakrabban, hogy élethűre tudjam alakítani.
Szerintem így épp megfelel. Ebből annyit készítek, ahány virágfejet tervezek a cserép virághoz. és félreteszem száradni.
A többi agyagot kinyújtom szép simára, vékonyra, amiból a szirmokat kiszabom.
Megrajzolom a szirmok formáját...
...és ki is vágom.
Az orchideáknál gyakran különböznek egymástól a szirmok, legfeltűnőbb közöttük a belső kör egyik, mézajakká módosult levele.
Még élethűbbé tehetem, ha erezetet is nyomok rá, miközben már a levegőn száradnak a szirmok.
Annyiszor ismétlem ezt a 6 szirmot, ahány fej virágot szeretnék készíteni.
A következő lépésben egyenként színezem ecsettel a szirmokat szintén művészolaj festéket használva. Világosabb és sötétebb festékkel szép árnyalatokat tudok elérni.
A hátulját is beszíneztem, csak ott halványabban. Kicsit még félre kell tenni száradni.
A szirmokat egyenként ragasztom vizes alapu ragasztóval az ivaroszlop köré.
Mindig a középső, eltérő formájúval kezdem.
A további szirmokat is felragasztom megfelelő sorrendben.
A virágfejeket még félreteszem további száradásra.
Amíg szárad a szirmok ragsztása, addig bimbókat is készítek kisebb-nagyobb méretben. Ezeket is rövid, vékony drótra építem. A virágfejek és a bimbók drótszárát is bevonom zöldre gyúrt agyaggal, és ezt is hagyom egy kicsit száradni.
Addig kiszabok egy csomó levelet kisebb-nagyobb méretben zöldre gyúrt és kinyújtott agyagból.
Amíg a levelek formára igazítva száradnak, egy-két vastagabb és hosszabb drótot bevonok zöld agyaggal, ezek lesznek a virág szárai. Ezeknek is kell néhány óra száradás, mielőtt ráillesztem a virágfejeket.
Rövidebb drótdaraboknak a végét bevonom agyaggal, és erre ragasztom a leveleket.
Rövid száradás után a levelek szárait is bevonom zöldre színezett agyaggal. Itt néhol nagyobb menyiséget kell ráformázni a drótra, attól függően, milyen típusu a készülő virág szára és annak vastagsága.
Ha kellően, de még nem túlságosan megszáradt a virág szárán az agyag, akkor beleszúrom a virágfejek rövid drótszárának végét, és bele is ragasztom.
A levelek szárához nagyon vékonyra nyújtott agyagből vágok ki hagymahéj szerű burkolatot, amivel be is vonok bizonyos részeket, és kicsit színezem is barnával.
A szárakra is ragasztok leveleket, ahogy az élő virágon, illetve a fotókon látom. A levél alatti részt még vastagítom agyaggal és erre is illesztek vékony hagymahéj szerű bevonatot, majd szinezem.
Néhány légzőgyökeret készítek még vékony drótokat bevonva agyaggal.
A kaspóba hungarocellt illesztek és ebbe szúrom, ragasztom a virágok és levelek végeit. Összeállítom a kompozíciót, és a ragasztási felületet mohával fedem be. Befejezésül a légzőgyökereket is beleszúrom a cserépbe a virágok tövéhez.