2010. február 24., szerda
Mégtöbb virág
Egy idő után nem elégedtem meg annyival, hogy a barátnőmnél az ő segítségével és útmutatásai alapján készítsem a virágokat. Ő évekig élt Thaiföldön, ott tanulta meg az origaminak azt a különleges változatát, amit már én is elsajátítottam tőle. Az ahhoz való alapanyag, az a speciális fényes felületű, különleges színes papír sem kapható talán Európában sem, de Magyarországon biztos nem. Persze nem nagy akadály, Ági hozott eleget, tudtam tőle venni. Viszont az agyagvirág készítéshez szükséges eszközök, szerszámok már nagyobb befektetést igényelnének. Ő a kint tanult virágokhoz saját eszközkészletet vásárolt, ezeket kölcsönözve tanított. Mint a szobrászathoz, úgy az agyagvirág készítéshez is vannak speciális szerszámok, eszközök. Amikor elkezdtem tanulgatni, körülnéztem művészellátó üzletekben, egy-két hasonló eszközt találtam, azonkívül hajlamos vagyok arra, hogy barkácsoljak magamnak használható segédeszközöket.
2010. február 20., szombat
Közös kiállítás
2010. február 14., vasárnap
Látogatóban
2010. február 11., csütörtök
2010. február 3., szerda
Újabb gyakorlatok
Phalaenopsis (lepkeorchidea) talán a legismertebb orchideaféle. Ehhez könnyen találni élő mintát, de én még anélkül, csak a tanultak alapján barátnőm tanítása szerint, de már önállóan készítettem el.
Nem tanultam sehol szegfűt készíteni, de egy Nőnapra kapott élő virág alapján megalkottam az első hármat. A piros szélűt nem érdemes közelről nézni, de a másodikként készült teljesen piros szál már egész élethű lett, és a sárga harmadiknak meg tök jó.
Ezek a minivirágok komoly ujjgyakorlatot jelentettek, hiszen ebben a kézműves virágkészítésben az a lényeg, hogy ilyen apró és még apróbb szirmokat, alkotóelemeket egyenként az ujjunkkal tudjunk formálni. A két szélső virág tartója szintén agyag, ugyanaz a levegőn száradó modellező gyurma, amiből a virágokat készítem. Zsák alakúra formáltam, s miután megszáradt (pár óra kellett csak hozzá) beleültettem a pici virágokat.
Nem tanultam sehol szegfűt készíteni, de egy Nőnapra kapott élő virág alapján megalkottam az első hármat. A piros szélűt nem érdemes közelről nézni, de a másodikként készült teljesen piros szál már egész élethű lett, és a sárga harmadiknak meg tök jó.
Ezek a minivirágok komoly ujjgyakorlatot jelentettek, hiszen ebben a kézműves virágkészítésben az a lényeg, hogy ilyen apró és még apróbb szirmokat, alkotóelemeket egyenként az ujjunkkal tudjunk formálni. A két szélső virág tartója szintén agyag, ugyanaz a levegőn száradó modellező gyurma, amiből a virágokat készítem. Zsák alakúra formáltam, s miután megszáradt (pár óra kellett csak hozzá) beleültettem a pici virágokat.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)